🎬Könyvajánlók a filmek kedvelőinek!

B323477A „303 magyar film” alapmű a filmrajongók számára.
De aki csak alkalomadtán néz meg egy magyar filmet, az is garantáltan nagy élvezettel lapozza majd végig ezt a szórakoztató kiadványt. Filmművészeti hallgatók, éles szemű mozirajongók és azok, akik szeretnék felidézni a magyar filmművészet legemlékezetesebb pillanatait, e kötetben egyaránt megtalálják a számításukat.
A kötet időrendben sorolja fel a legfontosabb magyar filmeket, az 1916-os Obsitostól a 2005-ös Herminamező – Szellemjárásig.
Szinte minden filmhez színes fotóillusztráció tartozik.
Gyerekkori kedvencek, fiatalságunk meghatározó mozgóképei, tisztelgés nagy alkotók előtt, s az ifjú titánok munkái, akik már javában dolgoznak a magyar film fényes jövőjén. Akár kedvenc magyar filmjeiről szeretne többet megtudni, akár azt szeretné eldönteni, mit nézzen meg este, ez a kötet nélkülözhetetlen olvasmánynak fog bizonyulni. Bármely oldalon is üti fel a könyvet, talál néhány olyan részletet, amelyek egész biztosan meg fogják lepni.ID22-287580Kelecsényi László összeállításában a szem- és fültanúk vallanak Latinovits Zoltánról. Kilencvenéves lenne. Sokan el is felejtették. Aztán véletlenül megcsendül egy hang a rádióban, s beleborzongunk. Ki ez? Ki szólít?
Kor- és pályatársak, színészek, írók, rendezők, s olykor megvetett kritikusok szavaiból áll össze a kép.
Ebben a bővített, újraszerkesztett kötetben talán több rossz szó hangzik el róla, mint dicséret.
A balhés zsenit látjuk viszont, a „szóvillanó titánt”, a mások bűnei miatt vezeklő túlvállalót. Ahogy Kassák írta: “…az embert, aki naponta átlépte a jó és rossz határát, de rendre tarka virágcsokorral érkezett meg onnan.”B932018Az alkoholtilalom korszakában készült Mervyn LeRoy és William A.
Wellman klasszikusoktól a Francis Ford Coppola, és Martin Scorsese filmezte „aljas utcákig” és maffiózókig, a 101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz a megszületésétől napjaink populáris bűnfilmjéig követi a műfaj történetét. Legyen szó a sarki italbolt kirámolásáról vagy a szervezett bűnözés sokkarú polipjáról, a szélesvásznon feltűnő figurák nem állnak túl messze a való világtól.
A zsáner kezdeteit olyan színészek fémjelzik, mint James Cagney és Edward G. Robinson. Ők adták a mintát azokhoz a mindenre elszánt, eszement és karizmatikus nehézfiúkhoz, akiket mostanság Al Pacino vagy Robert De Niro alakít. Emlékezetes bemondások, jól szabott öltönyök, bajtársiasság és betyárbecsület, na meg véres gyilkosságok kísérik a gengszterek útját a moziban, amely nagy hatású filmekben ragadta meg a társadalom alvilágának működését.
Kritikusok, filmtörténészek és tudományos kutatók adnak számot lelkesedésükről és ismereteikről, már ami a kispályás patkányokat, keresztapákat, gengszterek macáit, a triádokat és bűnbandákat, a tűzpárbajokat, betöréseket, fegyveres rablásokat, gyilkosságokat, drogügyleteket és autós üldözéseket illeti. És a végén válaszolnunk kell a fogós kérdésre, hogy kinek az oldalán állunk: a jófiúkén vagy a rosszfiúkén?B1305284“A mozitörténelem legfurcsább fekete báránya annak ellenére lett híres és elismert, hogy nagy ívben elkerülte a filmes és az elemi iskolákat, továbbá nem volt sem gazdag, sem sármos, csak egy priuszos képregényőrült.
Ebben a kötetben minden aspektusból megvilágítjuk a század legnagyobb rendezőjét. Megismerhetjük a fiút, akit az anyja gyermekként szült, az apja pedig elhagyott; az élő filmlexikonná vált srácot, aki egy tékában dolgozott; valamint a rendezőt, írót és színészt egy személyben, aki leigázta Hollywoodot, miközben a legnagyobb színészóriások dolgoznak neki. Izgalmas történetek egy csodabogárról, aki frappáns párbeszédekkel, fröccsenő vérrel, női lábakkal, fülbemászó zenékkel és rengeteg káromkodással tette le a névjegyét “B1282370“Azért kezdtem el komédiázni, mert más színpadra nem engedtek fel” – emlékezett vissza karrierjének kezdetére minden idők egyik legnagyobb nevettetője.
A kamerák össztüzében, és a színpadi reflektorok fényében élt és dolgozott. Sikerei és kudarcai nem maradtak rejtve. Mindemellett a nyilvánosság kevésbé ismerte a nemes ügyek mellett mindig kiálló, kiterjedt humanitárius tevékenységet folytató embert, a nagylelkű barátot, a gondoskodó és szerető apát. A kötet előszavát Gálvölgyi János írta.2504367Több mint fél évszázada működik a Pesterzsébeti Múzeum, amely a helytörténeti gyűjtemény mellett jeles színháztörténeti és képzőművészeti anyaggal is büszkélkedhet. Az intézmény az elmúlt évtizedekben a kiállítások szervezése és az anyaggyűjtés mellett számos helyi vonatkozású történeti, kultúrtörténeti kiadványt jelentetett meg.
A 2004-ben indított sorozat, a Pesterzsébeti Múzeum könyvei tizedik köteteként ajánlom figyelmükbe a „Fiam, mozit fogunk csinálni” című művet. „A Pesterzsébet történetét taglaló kiadványok mindegyike megemlíti Pflumm György nevét, mégpedig különféle titulusokkal ellátva: vendéglősként, mozisként, kőműves- illetve építőmesterként. A 2006-ban kiadott Magyar Hangosfilm Lexikon Magyarország egyik legrégibb mozisaként ír róla.