„Szent Kenyér Ünnepe” kiállítás nyílt Perkátán

A Perkátai ÁMK és a Perkátai Kínai Központ Nonprofit Kft. közös szervezésében, a „Szent Kenyér Ünnepe” tárlat megnyitójára 2020. augusztus 18-án került sor a Győry-kastélyban.
A legfontosabb gabonafélénk a búza, az „ÉLET”. A belőle sütött kenyér pedig, mint Isten adománya áll ezen ünnepünk középpontjában.
A népi hagyományban a kenyérgabona a család megélhetését jelentette. Magja tápláló kenyeret ad, szalmaszála alom a jószágoknak, a polyvát szecskára hintve a jószágok kapják. A törek pedig sárba gyúrva vályogtéglává formálódik, hogy nyáron hűvöset, télen meleget adjon a bent lakóknak. Az aranyló szárából értő kezek pedig csodás tárgyakat alkothatnak.
Amikor elvetik a gabonát ősszel, kilenc hónapig van az anyaföldben, és mint a kicsiny gyermeket, féltve, óvva nevelik.
„Mint a gyermek születése, olyan a kenyér sütése: mielőtt betakarják a kenyérruhába még meg is fürösztik.”
A gondos neveléshez szükség van a természeti megfigyelésekre és tapasztalatokra, de még a magyar néphagyomány termékenység-varázslataira is. A búzamag elvetésétől a búza learatásán át a kenyér morzsájáig minden mozzanat fontos. A meghatározott szokások betartásával is a jó termést próbálták bebiztosítani.
Védték a magot az András-napi hótól. A lucabúzától pedig reménykedve várták, hogy karácsonyra kizöldül, hiszen nem más az, mint az „Élő kenyér”-nek, a születő Krisztusnak a jelképe.
A vetés megáldásának szertartása hozzátartozott a paraszti ünnepek sorába. Számos hiedelem is kísérte, hiszen az évi termés a vetés sikerétől is függött. A kenyérgabona betakarítása, a jövő évi élelem biztosítása sem ma, sem a múltban nem tűrt halasztást. Mindig úgy igyekeztek, hogy Szent István napjára a búza a padlásra kerüljön.
Csak a munka befejezte után ünnepelt a parasztember. Ezen a napon volt is ok rá, hogy áldomást igyon, hiszen megvolt már a jövőévi kenyere.
Ünnep volt az a fáradságos munka is, amikor a gazdasszony kenyeret sütött.
A kenyeret a paraszti kultúrában tisztelet övezi. Régen szent dolog volt, szertartás, amiben benne van alkotójának az ereje, ideje, szeretete, és gondossága!
Az egyházi év ünnepeit, jeles napjait tiszteletben tartva, a kétkezi munka közepette megpihent az arató ember.
Jelentős volt az egyik legrégibb ünnepünk, az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony napja, amelynek Perkátán is szép hagyománya van.
Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. E napon szegték meg Isten áldásával az új termésből sütött első kenyeret. Az új kenyér ünnepe méltó módon párosult államalapító királyunk emlékére. A magyar búzából messze földön híres kenyeret sütöttek.
A kiállításunk megrendezésekor törekedtünk arra, hogy Perkáta helytörténeti vonatkozását kiemeljük. Köszönjük mindazoknak, akik az ötleteikkel, az emlékeikkel, múltbéli tárgyi kincseikkel hozzájárultak a tárlat létrejöttéhez! Köszönöm a Rajcsányi családnak, Dukai Etelkának, Mészáros Zsuzsannának és a nyári munkát vállaló diákoknak a segítségét! Külön köszönöm a 42. Állomás. Kulturális Egyesület képviselőjének, Rajcsányi Lászlónak a tárlat színvonalas megrendezéséhez nyújtott támogatását!
Az intézményünk dolgozói nevében köszönetet mondunk Gubicza Tamásnak, a Gubicza Bt által az augusztus 20-a jegyében adományozott kenyerekért!
A tárlat 2020. október 2-ig látogatható a kastély nyitvatartási idejében.
A fotókat készítette: Pavlicsek Jázmin Zsanna
Lászlóné Szabó Edit
1234567891011121314