Nagy Olga: A kopasz király és más mesék
Nagy Olga, a magyar néprajz erdélyi tudósa (1921-2006) számtalan népmesét gyűjtött a Mezőségben, Marosszéken és Kalotaszegen, erdélyit, mezőségit, cigányt. Az eredeti népmesék mellett maga is írt meséket, amelyek az ízes nyelvet megőrizve „tudatosabban” akarnak átadni emberi értékeket: tanítanak hűségre és nagyvonalúságra, a másik ember tiszteletére, kíváncsiságra, szorgalomra – és a humor szeretetére. Egész meseciklust írt „Bolondfalváról”, a folyton panaszkodó, folyton a másikra mutogató vagy csodaváró emberekről, akik közé megérkezik Füttyös, az életvidám és eszes legény, hogy előbb álmélkodjon, majd csak kacagjon, kacagjon.
A mesekönyvet Kun Fruzsina sziporkázó, szivárványos rajzai illusztrálják.
Benedek Elek: A bátyám lakodalma
A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket. A magyar ifjúsági irodalom egyik legnevesebb, de idehaza kissé elfelejtett alkotójának életműve most teljes egészében elérhető lesz, kéthetente kínálva valódi és hiteles, a székely néplélekben gyökerező tündérvilágot az esti mesék hallgatóinak és olvasóinak egyaránt. A kötet meséi: A rózsa; A királykisasszony cipője; A székely asszony; A farkas és a róka; Rák és Mász; A táltos királykisasszony; A bátyám lakodalma; Kilenc; Az ördög hídja; Világszép Sárkány Rózsa; A világvándora herceg.
Benedek Elek: Három zsák ravaszság
Rókáné komámasszony és sündisznó asszonyság szőlőt lopni indul. Abban bíznak, hogy ha bajba is kerülnek, szorult helyzetükből kisegíti majd őket Rókáné nagy ravaszsága. De vajon mire elég három zsák ravaszság? Ki tud-e szabadulni a csapdába esett róka, vagy a kicsi sündisznótól kell segítséget kérnie? A híres mesemondó, Benedek Elek rajongói ezúttal a vidám, játékos vagy éppen elgondolkodtató tanulsággal szolgáló történetek hőseivel ismerkedhetnek meg. Kacor király, mackó koma, holló úr és egerecske kalandjai elevenednek meg a könyv lapjain, hogy esti mese formájában szórakoztathassák a legfiatalabb korosztályt. Bányai Éva illusztrációinak köszönhetően a kis állathősök szinte életre kelnek, hogy újra elvarázsolhassanak kicsit és nagyot egyaránt.
Arany László: Magyar népmesék
Arany László – Arany János fia – egyik úttörője a magyar népköltészet feltárásának. Sok évtizede nevelkednek meséin hazákban a gyerekek. A mostani kicsinyek mesevilága is elképzelhetetlen Arany László örök szépségű meséi nélkül. A kis gömböc, Fehérlófia, Dongó meg Mohácsi, A kismalac és a farkasok Babszem Jankó: megannyi jó ismerőse felnőttnek, gyereknek. Ebben a kötetben ismét találkozik velük. De talál benne számos olyan szép mesét is, amelyet mostanában sehol sem olvashatott. A gazdagon, színesen illusztrált mesekönyv értékes kötettel gazdagítja a kis olvasók könyvtárát, és felújuló, friss örömet szerez a felnőtteknek is.
A csillagszemű juhász
„Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innét volt egy meseíró, Benedek Elek, a magyar meseirodalom nagy krónikása, akinek tengernyi meséjéből merítettünk mi is egy gyönyörűséges szeletet a gyerekek – és minden olvasónk örömére.”
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
„Ahogy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász…”- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő. A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes, egész oldalas illusztrációjával a magyar gyerek- ( és felnőtt:)) olvasók egyik kedvenc könyve.
Kányádi Sándor: Meddig ér a rigófütty
A kötetben olvasható tizennégy, főleg állatokról (rigó, egér, réce farkas, malac stb.), illetve a gyermekkor élményeiről (gyümölcsszedés, iskola) szóló meséhez Csíkszentmihályi Berta készített szemet gyönyörködtető illusztrációkat.
Gazdag Erzsi: Mézcsorgató
Nincs olyan óvodás, aki ne ismerne néhányat Gazdag Erzsi vidám versiből, meséiből. A költeményekben rigó füttyög, fecske csivitel, cinke énekel. A pacsirta trillázik, szarka, csörög, és páva rikolt.
Az égig érő palotáról vagy a láthatatlan vízipipáról szóló történet édes álomba ringatja a mesét hallgató kisgyermeket. A kötetet Hajnal Gabriella színes, művészi rajzai díszítik.
Ákossy Eszter (szerk.): Levelek a mesefáról
A „Levelek a mesefáról” című gyűjteményben közölt 31 mese hagyományos értékeket közvetít: kitartásról, szeretetről, hűségről szól.
Az antológia első kötetét szívből ajánlom gyermekeknek éppúgy, mint a meséket szerető felnőtteknek.
Kamarás István: Csigamese
Balatonfenyvesen, a szociológus nagyapa és unokái kertjében él: csiga, vakondok, méhecske, imádkozó sáska, Sikló, Varangyos Béka, Keresztes Pók, Bodobács, rengeteg hangya és lepke. Eszter, az egyik kisunoka véletlenül rálép Csigára, és összetörik a háza, ott áll (ül) meztelenül a Jóisten sámlija alatt – aki épp szájharmonikázik –, és nagyon bús, mert épp házasodni készül. A Jóisten elküldi a négy égtáj felé a több ezer szeráfot, meghirdetve a csigaház-építés pályázatát. A beérkező pályaműveket háromtagú zsűri bírálja el: Leonardo da Vinci, Le Corbusier és Makovecz Imre. A végleges döntés értelmében csiga tervei alapján készül el a nyálból épülő, tornyos, kis titokkamrás, piros szívekkel díszes házikó. Így már nincs akadálya, hogy a csiga férjhez menjen. Nyolcvan tojást rak le, ennyi gyereket szeretne felnevelni. A nagy kérdés: hol rejtheti el biztonságosan a tojásokat? Vakond felajánlja föld alatti labirintusát, de az sajnos olyan tekervényes, hogy eltévednek benne. Így inkább egy jól betemetett gödörbe kerülnek a tojások, és a kert kedves állatai felváltva állnak mellette őrséget. A fenyvesi üdülőben eközben sok minden történik: a gyerekek is, a kisállatok is Ki mit tud?-ot és triatlon bajnokságot rendeznek (bodobács pl. vicceket mesélt, hangya pedig elmondta A hangya című József Attila verset). A humorban és nyelvi leleményekben is igen gazdag „földközeli” történet fordulatos, fantasztikus, csillogóan áttetsző nyelven megírt, bölcsnek is nevezhető könyv végére „megszületik” a nyolcvan csiga, akiknek Keresztes Pók elmagyarázza: – ez pedig, látjátok, a világ. Ebbe van beleszőve a hazátok, Magyarország. Ez pedig a mi rétünk.
Móra Ferenc: A körtemuzsika
A körtemuzsika című gyűjteményes kötet Móra Ferenc rövidebb elbeszéléseiből, meséiből foglal magába bőséges válogatást a gyűjteményes kötet. Többségükben saját gyermekkorára emlékezik a nagy író, s elénk idézi azt a minden szépre-jóra figyelő, tudásra vágyó kisfiút, aki valaha maga volt. Érzékeny, finom és mélyen megindító írások, melyekből az emberség, a tisztesség, az igazságosság erkölcsi példája világlik ki, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemei. Minden felnőtt emlékszik rájuk, minden gyerek előbb-utóbb megismeri őket.
A klasszikus gyerekkönyv Reich Károly eredeti illusztrációival jelenik meg.
Merényi Ágnes (szerk.): Mesebirodalom
A mesék birodalma időtlen és örök. Hatvan év úgy repül el benne, akár egy pillanat. Királyfiak és rongyos pásztorfiúk vívnak sárkánnyal a gyönyörű királylányért, gonosz banyák varázsolják el a szépséges leányzókat, tündérek és aranyhalak teljesítik a szegény ember három kívánságát. Az idő múlását csak a mesék változása jelzi: lakótelepre költöznek a varázslók, megszólalnak a lyukas zoknik, nyulak kebelezik be a rókát és a farkast. Mesemutató egészíti ki a kötetet. Ülj le a kedvenc fotelodba, vagy heverj végig az ágyon, és lapozz bele ebbe a könyvbe: vár a Mesebirodalom!
