Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart. Mivel a Húsvét sem egy pontos dátum – vándorló ünnepnek nevezzük -, mindig máskor van az évben, ezért a Pünkösd is egy mozgó ünnep, bár mindig vasárnapra és hétfőre esik – a Húsvét utáni 7. vasárnapra.

Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra.

Több néphagyomány is köthető a Pünkösdhöz, mint például a Pünkösdi király, a Májusfa-állítás, a Pünkösdi királyné. Valamint ha a a mai embert a pünkösdről kérdeznek, első alkalommal általában a csíksomlyói búcsú ugrik be neki. Erre az ünnepi rendezvényre ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körülölelt tájára, és együtt töltenek el Csíksomlyó településen, a Mária Kegyhelyen különböző szertartásokkal. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, szinte a tömegturizmus célpontja. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
(Az ünnepi összefoglalót és a könyvajánlót összeállította: Viczkó Vilmos)