Zenekedvelők figyelmébe ajánljuk az alábbi könyveket!

ID22-303744Lenyűgöző történelmi regény. Adriana d’Amatót, a tehetséges hegedűtanoncot zsarnok apja eltiltja a zenéléstől. A fiatal lány azonban nem hajlandó lemondani szenvedélyéről: egy este elszökik otthonról, hogy tanárául kérje fel a Pietá éppen kegyvesztett oktatóját, a hegedűvirtuózt és neves komponistát, Antonio Vivaldit.
Miközben apja egy jómódú arisztokrata férj oldalán látná legszívesebben lányát, Adriana az éjszaka, titokban vett hegedűleckék során menthetetlenül beleszeret oktatójába. Érzései viszonzásra találnak, azonban szerelmüket nem vállalhatják fel: a hajadon lány iránt Velence egyik legbefolyásosabb családjának fia érdeklődik, Vivaldi pedig felszentelt pap – bukása a társadalom szemében egyben zenei pályafutása végét is jelentené.
Mindketten tudják, hogy boldogságuk Adriana esküvőjéig tarthat, amikor örökre el kell búcsúzniuk egymástól. Ám hiába válik a lányból felnőtt nő, feleség és anya, útjuk újra és újra keresztezi egymást – hiszen összeköti őket a muzsika, mely Adriana szívében is csak elhalkult, amikor elszakították szerelmétől, de örökre nem hallgathatott el.britannica-zeneszerzokA 25 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon életrajzi szócikkeiből készült válogatás, mintegy 300 zeneszerző pályaképén keresztül ad áttekintést a nyugati – benne a magyar – zene három évszázados történetéről: a barokk muzsika kezdeteitől a klasszikus modernizmus korszakáig (hozzávetőleg a XX. század derekáig).306220-nAz Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1893. évi “czigányösszeírása” és a szórványosan rendelkezésre álló források rávilágítanak arra, hogy a cigányzenészek nagyrészt a települések belterületén, a nem cigány lakosság között éltek. Sőt, az sem számított ritkaságnak, hogy jelentős vagyont vagy kapcsolati tőkét halmoztak volna fel.
Részben a cigánymuzsikusok meghatározó személyiségeinek kedvező társadalmi helyzete tette lehetővé, hogy a huszadik század első felében egyesületeket hozzanak létre és folyóiratokat alapítsanak.
A cigányzenészek múltjának e szeletéről az első átfogó forráskiadvány 2019-ben látott napvilágot, mely a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének és a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének a levéltári és sajtóforrásait dolgozta fel a két világháború közötti időszakból merítve. Jelen kötet az imént említett szervezetek előzményeit tárja fel a boldog békeidők Magyarországán. Nevezetesen a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének a tervezetét és a Magyar Czigányzenészek Egyesületét.5332493_5Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János eredetileg 2005-ben és 2006-ban megjelent kétkötetes kultúrtörténeti műve a hazai pop- és rockzene huszadik századi fejlődéstörténetének mindmáig egyetlen átfogó könyves feldolgozása.
A kötet 2011 óta nem kapható kereskedelmi forgalomban.
A Kossuth Kiadó most arra vállalkozik, hogy ezt a maga nemében páratlan kötetet 2019-ben ismét elérhetővé teszi az érdeklődők számára. Nem egyszerűen csak újrakiadva, hanem mind szövegében, mind képanyagában felfrissítve, illetve a populáris zenei kutatás azóta elért eredményeinek beépítésével ki is bővítve az eredeti kiadványt.
A fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel, interjúkkal tarkított kétkötetes mű felépítésében, kiállításában, szellemiségében követi a szerzőpáros négyrészes nemzetközi rocktörténeti könyvsorozatát. Egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődő laikusok is.kabai-jozsef-egymillio-fontos-emlek--modos-peter-mesel-234674A televízió első könnyűzenei műsorai (KKK, Tapsifüles, Egymillió fontos hangjegy, Pulzus), azok története és kulisszatitkai, és persze megelevenedik a Kádár-korszak is, a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig. Plusz: Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Vágó István interjú, Módos Péterrel és a műsorokkal kapcsolatos emlékeik felidézése.