A könyvajánlót összeállította: Kiss Gáborné
“Két évvel ezelőtt kinyitottunk a padláson egy vén koffert, és találtunk benne egy csomó magnószalagot. Kiderült, hogy anyám magnóra mondta élete rejtett titkait. Hónapokig ült a félhomályos szobájában, és mesélte a csodákat. Kincset találtunk a kofferben.
Gyerekeim a kazettákat legépeltették, és elolvastam a kéziratot.
Soha így nem sírtam még…
Ha meghallotta a túlvilágon, bizonyára ő is megrendült.
Nem nekem mesélte az emlékeit. Saját magának. Nem is remélte, hogy én ezt a csodálatos monológját valaha megtalálom. “Saját színházamban nemcsak életem főszerepét játszom – de a mesém hallgatója is én magam vagyok.”
Én már öregen, neves íróként bukkantam erre a kincsre.
Úgy is hív néha: “Az én író fiam”.
Dolgozni kezdtem rajta, hogy a hangja könyvvé váljon.
Nagy mesélő volt. Könyve teli van humorral, derűvel, kacagással — és tragédiával.
Életem legszebb művének – művünknek – tartom ezt a könyvet.
Azt hiszem, példátlan, hogy egy író az anyja szemével látja meg önmagát.
Az a szem, amivel ő látott, egy bölcs asszony tekintete volt.
Nagy tanítás rejlik minden meséjében.
Az ő titkos könyve tanít meg, hogyan kell a pokolban is vidáman élni.” Kevesebb jelenjen meg
“Valamennyi írás a maga korát tükrözi. Nem annyira mondanivalójában, mint eszköztárában. Trabant, hetven dolláros turistaút, az első mélyhűtő, kétségbeesett szülői kísérlet a Jézuska és a szakszervezeti Télapó elkülönítésére, egyszóval az akkori vágyak és tények, a mindennapi családi örömök és gondok színterén.” Ezt Janikovszky Éva a kilencvenes évek végén írta, amikor először választott ki néhány “lemezt” a Felnőtteknek írtam című kötete számára. Azóta semmi sem változott, csak az olvasók lettek idősebbek. A fiatalok meg rákaptak a hatvanas-hetvenes évek divatjára. Nekik is ajánljuk Janikovszky Éva kedves lemezeit Réber László rajzaival.
Elsa majdnem nyolcéves, és különleges. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli.
Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez jobbára házbéli szomszédaikhoz, akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.
Camille az idilli szépségű Napa-völgyben, családja kaliforniai szőlőbirtokán cseperedett fel. Egymást és a kislányukat rajongásig szerető szülei, Christophe és Joy, itt építették fel az apa francia származását megidéző kastélyukat és messze földön híressé vált borászatukat.
Camille élete álma, hogy az egyetem elvégzése után szüleivel ő is a szőlőbirtokon dolgozzon.
A tündérmesének egyszeriben vége szakad…
A felesége halála miatt sebezhető lelkiállapotban lévő apa könnyű prédának bizonyul egy titokzatos francia nő számára. Maxine de Pantin grófnő maga a megtestesült kifinomultság, vonzerejének lehetetlen ellenállni, Christophe a szenvedélytől elvakítva rohan a vesztébe.
Ám Camille elől az arisztokratikus gesztusok sem rejthetik el a grófnő igazi énjét és céljait. Letaglózza a hír, hogy apja újra nősülni készül.
Amikor egy újabb sorscsapás teljesen kiszolgáltatottá teszi mostohaanyja és két semmirekellő mostohabátyja kénye-kedvének, már nem csak örökségéért kell küzdenie, de az élete is kockán forog. Camille azonban felveszi a harcot. És akár a mesében, váratlanul segítőtársra lel a gonosz grófnő melegszívű édesanyja személyében, egy gyerekkori barát pedig daliás hercegként siet a megmentésére.