Mátyás királyról szóló mondák és mesék ajánlása gyermekeknek!

A könyvajánló a perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola hagyományos rendezvénysorozatához, a Hunyadi-héthez kapcsolódik.
Az esemény során a diákok kulturális, ügyességi és tanulmányi versenyeken mérik össze tudásukat. A rendezvény központi eleme az első osztályosok hagyományos avatási ceremóniája, melynek keretében esküt tesznek és megkapják az iskola jelvényét.
Mátyás az igazságos!- tartja a mondás. Mátyás királyról rengeteg történet és legenda született. Bölcs és igazságos uralkodóként tartották számon, a jókat bátorította, a rosszakat pedig megbüntette.
A király álruhába bújva figyelte a népe sorsát. Ezek a mesék és legendák visszarepítik a nemcsak a gyerekeket, de még a felnőtteket is abba az időbe, amikor Mátyás király élt. A mesekönyvet még a felnőttek is szeretik olvasni, hiszen van bennük bőségesen humor és tanulság is. A mesét még színesebbé teszik a vidám és karakteres rajzok.
” Arról a csalafinta diákról lesz szó, aki sok száz esztendővel ezelőtt bebarangolta az országot. Ha rákerült a sor, akkor király lett a diákból, Mátyás király, és volt nagy álmélkodás, amikor a kódorgó diák egyszerre Magyarország koronás királyává vedlett. Nagy király volt az a Mátyás. Fenékig ürítette a kelyhét azoknak az élvezeteknek, amelyek a királyi állással együtt járnak. Volt szegény ember, volt kolduló vándor, változtatta az álruháit, mint egy színész. (Talán bajuszt is azért nem viselt, hogy könnyebben eltüntethesse igazi alakját. Utóvégre, ha nagy bajusza lett volna, nehezebb lett volna neki elrejtőzni.) Mikor ráunt a csavargóéletre, hirtelen Budán termett, és nála jobban senki sem tudott király lenni. Bezzeg bámulták volna az útszéli csárdások, akik szállást adtak a szegény diáknak, amikor beleült trónusába. Mintha a trónusra született volna, királyibb volt a királynál…”
(Krúdy Gyula)
Mátyás király a magyar népmesék egyik legnépszerűbb alakja, a magyar nyelvterület szinte minden tájegységén születtek róla mesék. A tíz, Mátyás királyról szóló mesét és anekdotát, N. László Endre, a Csallóközben, Délvidéken és Erdélyben gyűjtötte még az 1970-es években. Külön is megemlíti egyik kedves mesemondóját a csallóközi Szénássy Viktor földművest, akitől igen sok szép mesét hallott. Szinte mindegyik mese azt bizonyítja, hogy Mátyás királyt magukkal egyívásúnak érezték az emberek, hiszen a történetek főszereplői vagy egyszerű parasztemberből vagy cigánygyerekből lesznek királlyá (Mátyásból király lesz; Szolgalegényből királyi felség). Igazságtevését is az egyszerű emberek iránti együttérzése vezérelte (Mátyás és a szamaragoló földesúr; Akasztófahegy). A mesélők által sok jó tulajdonsággal felruházott Mátyás király az egyik népmesében arra is rá tudja venni kapzsi emberét, hogy hagyjon fel az aranycsinálással és élvezze inkább a friss levegőt, az egyszerű ételeket (Mátyás király és az aranycsináló). A kötetbe foglalt kilenc, Mátyás királyról szóló mesét és anekdotát, N. László Endre a Csallóközben, Délvidéken és Erdélyben gyűjtötte. A mesék végén olvasható Jegyzet a mese keletkezéséről, a mesemondó személyéről, a történet valóságelemeiről, valamint előfordulási helyéről és idejéről tájékoztatja az olvasókat. Szinte mindegyik mese azt bizonyítja, hogy Mátyás királyt az emberek magukkal egyívásúnak érezték, hiszen a történetek főszereplői valamennyien kedves közvetlenséggel beszélnek vele, majd mesélnek róla. A kapzsi selpőciek arra is bátorságot vettek, hogy Mátyás eszén túljárjanak. A Mátyás és a selpőciek című mesében az igazságtevő királyt annyira megnyerte furfangjuk, hogy még a szomszéd falutól elorzott földet is nekik juttatta, és beérte a ravasz bíróra méretett huszonöt botütéssel. Szintén furfangos történet a Mátyás király kútja. Az előzőektől eltérő a csodás elemekkel telített Mátyás király, a főtörők és a főfőördőg, amely arról szól, hogyan vett elégtételt Lucifer segítségével Mátyás a harácsoló török szultánon. A föld jogos tulajdonosának kérdését dönti el ott a király, míg Az igazságos, az okos, és a gonosz című történetből az derül ki, hogy még az egyház szolgáját is ‘elviheti az ördög’, ha nem hivatásának megfelelően él. A magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozta fel az író. Többek közt a “Mátyást királlyá választják” című történetet. A magyarság múltjából olyan történeteket olvashatnak az olvasók, amelyek egy-egy sorsfordító korszakhoz kapcsolódnak. A kötetben szerepel “Mátyás király könyvei” c. elbeszélés is. A kötet gyönyörű illusztrációi a régmúlt korok képzőművészeti és tárgyi emlékeinek alapos tanulmányozása nyomán születtek, hitelesen tolmácsolva az adott kor tárgyi kultúráját, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dramatikusan megírt történeteket a gyerekek akár színielőadás keretében is elő tudják adni. Nyolc éves kortól ajánlott.