Népszerű könyvek a perkátai József Attila Könyvtár polcáról!

Anne Frank naplója naplója

Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus 1. között vezetett naplót. Az volt a terve, hogy később könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a hollandiai német megszállás éveiről. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét – megakadályozta terve megvalósításában.
Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küzdő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.
Naplója 1947-ben jelent meg először édesapja, Otto Frank, a család egyetlen túlélője gondozásában. A napló csorbítatlan szövegű, teljes kiadása csak Otto Frank halála után, a 90-es évek elején jelent meg holland nyelven.

Melissa Müller: Anna Frank: egy lány élete melissaEz az életrajz kiegészíteni szeretné Anne Frank naplóját, ezt a maga őszinteségében és tisztaságában egyedi dokumentumot kívülről szemlélve érvényesüljön.
A Németországból Hollandiába menekült család történetét meséli el számos családi és kordokumentum alapján. Szemléletesen mutatja be a megszállt Hollandia hétköznapjait, Otto Frank igyekezetét, hogy megmentse a cégét és családját, valamint a szükségmegoldást: a rejtőzködést az iroda hátsó traktusában. Napról-napra követi, miként korlátozódik egyre inkább a Frank család mozgástere, és igyekszik azt is kideríteni, ki árulta el a két évig bujkáló családot.
Az 1998-as első megjelenés után Melissa tovább kutatta Anne Frank életét. Újabb interjúkat készített a még élő tanúkkal, korábban hozzáférhetetlen archívumokat és elektronikus adatbázisokat nézett át. Az átdolgozott, új kiadás naplóidézetei és levelei az eddigieknél még közelebb hozzák Anna Frank varázslatos személyiségét.

Astrid Lindgren: Háborús napló 1939-1945háborúsA Háborús napló olyan, akár egy női sorsregény.
Tizenhét bőrkötéses füzet. Valamennyi egy ruháskosárban lapult Astrid Lindgren hajdani lakásában, és csak egy évtizeddel az írónő halála után, 2013-ban kerültek elő. A füzetek egyetlen naplóvá állnak össze, amelyet a háború kitörésétől egészen 1945 szilveszteréig vezetett.
A szerző megérteni igyekezett a korszak bonyolult világpolitikáját, és értőn elemzi őket. Az események megértésében segítette, hogy a háború alatt a svéd postán dolgozott, mint cenzor, így a magánemberek levelezéseiből is sok háttérinformációval rendelkezett, sokszor személyesebb és érzékletesebb információkkal, mint az újsághírek. Családanyaként egészen új témákra is kitér – az élelmiszerektől és születésnapi ajándékoktól a gyermeknevelés problémáin keresztül a nemzeti lelkiismeret háborgásáig –, így teremtve még hivatalos íróvá válása előtt új műfajt: a női hadinaplót.
A szerző végig reálisan tekint a háborúra, elborzadva sorolja a gonoszságokat és borzalmakat, amelyek történtek, egyben hálás, hogy Svédország kimaradt belőle, és az ő országában végig béke maradt.
(Astrid Lindgren ezekben az években írta nagy sikert aratott regényét, a Harisnyás Pippit, amely meghozta számára a világhírt.)

Gárdos Péter: Hajnali lázGárdos
„Nincs más. Vagy ő van, vagy meghalok.”
Svédország, 1945.
A huszonöt éves Miklóst Bergen-Belsen koncentrációs táborból a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír 117 szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a 19 éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával.
A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet öt évvel első magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek.
A regényből Gárdos Péter rendezésében készült film 2015 telén kerül a magyarországi mozikba.
“Szüleim hat hónapon át leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni – aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy később meg is rendezhettem szüleim szerelmének történetét.” (Gárdos Péter)

Markus Zusak: A könyvtolvajKönyvtolvaj2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
A történet 1939-ben kezdődik a náci Németországban. A II. világháború viszontagságait és a Holokauszt szörnyűségeit a kilencéves, különös fantáziájú Liesel szemszögéből tapasztalhatjuk meg.
A bátor kislány München külvárosában lakik a Himmelstrassén. A háború idején német nevelőszülőkhöz kerül. Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára.
Igazi túlélőként élte át a háború borzalmait, miközben szerelemre lobbant a könyvek iránt, amiért még lopásra is vetemedett. A nácik által elégetésre ítélt könyveket lopja el, amiket aztán a bombatámadások idején megoszt a szomszédaival és a pincében bujkáló volt bokszolóval, a zsidó Max Vandenburggal. A család ugyanis egy zsidó kamasz fiút is rejteget, aki történeteket ír. A kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít. Liesel legkedvesebb könyve lesz az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
Markus Zusak élethűen ábrázolta az akkori történelmi eseményeket, a hangulatot úgy fokozva, hogy a „Halál” kapta a narrátor szerpét.
A könyvnek különleges a stílusa, az író szépen bánik a szavakkal. Egy-egy rész után azonban szükség van a töprengésre, emésztésre, hogy élvezettel lehessen folytatni. Hagy gondolkodni valót maga után a regény…